Jan Patočka
| Jan Patočka | |
 | |
| Született | 1907. június 1.[1][2][3][4][5] Turnov[4][5][6][7][8] |
| Elhunyt | 1977. március 13. (69 évesen)[1][2][3][4][9] Prága[4][7][10] |
| Állampolgársága | csehszlovák[6] |
| Gyermekei | Františka Sokolová |
| Szülei | Josef Patočka |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Charta ’77 szóvivője |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Břevnovi temető[11] |
 | |
| Jan Patočka aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Patočka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jan Patočka (Turnov, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Csehország, 1907. június 1. – Prága, 1977. március 13.) cseh filozófus, fenomenológus.
Munkássága
[szerkesztés]A prágai Károly Egyetemen tanult szláv filológiát, romanisztikát és filozófiát. Később Párizsban, Berlinben és Freiburgban tanult Heidegger és Husserl tanítványaként. A Cercle Philosophique de Prague egyik alapítója. Első tanulmányait 1928-ban a Česká mysl című folyóiratban közölte. Habilitációs munkája, A természetes világ mint filozófiai probléma 1936-ban jelent meg. A második világháború után a Károly Egyetemen tanított antik filozófiatörténetet. 1949-ben a kommunista hatalomátvétel után eltávolították az egyetemről és nem publikálhatott. 1964-ben jelent meg Arisztotelészről szóló könyve. 1965-ben a cseh Filozófiai Szemlében adták ki Bevezetés Husserl fenomenológiájába című tanulmányát.
1968-ban, a prágai tavasz során címzetes egyetemi tanár lett. Fenomenológiáról és történelemfilozófiáról tartott nagy sikerű előadásokat.
1972-ben ismét eltávolították az egyetemről. A cseh demokratikus ellenzék képviselőinek tartott magánszemináriumokat. A Két tanulmány Masarykról és az Eretnek esszék a történelem filozófiájáról című tanulmányai szamizdatban jelentek meg.
Az 1977-ben fellépő Charta ’77 egyik alapítója és szóvivője volt. Ezután a rendőrségi zaklatások fokozódtak ellene. Egy több mint 12 órán át tartó vallatás során halt meg 70 éves korában.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Mi a cseh? Esszék és tanulmányok; összeáll. Ivan Chvatík, előszó Petr Pithart, utószó Vajda Mihály, ford. Kiss Szemán Róbert, Németh István; Kalligram, Pozsony, 1996 (Visegrád könyvek) ISBN 80-7149-113-6
- A jelenkor értelme. Kilenc fejezet egyetemes és cseh problémákról; ford. Németh István; Kalligram, Pozsony, 1999 ISBN 80-7149-266-3
- Európa és az Európa utáni kor; ford. Németh István, utószó Csák László; Kalligram, Pozsony, 2001 ISBN 80-7149-393-7
- Platón és Európa; ford. Varga György; MMA, Bp., 2021 (Pars pro toto)
További információk
[szerkesztés]- Mezei Balázs: A lélek és a másik. Jan Patočka és a fenomenológia; Atlantisz, Bp., 1998 (Kísértések)
- Csergő Antal: Az életvilág problémája Husserl, Heidegger és Patočka filozófiájában; Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2021 (Doktori dolgozatok Bolyai Társaság)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b Studenti pražských univerzit 1882–1945
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Seznam vydaných osvědčení účastníků odboje a odporu proti komunismu. Védelmi Minisztérium. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
